Megnézem!
Bezár!
A Gyukli-Pince a világfajták mellett hangsúlyt fektet a magyar fajtákból készülő borokra is. 2010-es kísérleti telepítéseinkkel új fajtákat, szőlő és talajművelési módokat tervezünk megvalósítani.
.hu .de

A balatonfüredi szőlőmag aranya

Immáron hatodik éve, hogy a balatonfüredi Gyukli Pince elkötelezte magát az egészség és a környezet védelme érdekében. A vegyszermentes szőlőművelés, a segédanyagok nélküli bor és a melegítő szőlőmagpárnák mellett két új termékünkre hívjuk fel a figyelmet.

Mostantól kapható a pincészet kínálatában a hidegen sajtolt 100% szőlőmagolaj és a szőlőmagőrlemény is. A hangsúly ezen termékek esetében is a természetességen és az egészségen van.

Rendeléseiket az info@gyuklipince.hu címen várjuk!

A termékek jótékony hatásairól és felhasználási javaslatairól az alábbi linkekre kattintva olvashat:



Borkóstoló Freiburgban

Sok szeretettel várjuk Önt, családját és ismerőseit a 2015. február 7-én, szombaton 16 órai kezdettel megrendezésre kerülő magyar nyelvű borbemutatómra.

Az este folyamán beszélgetünk az ökológiai szőlőgazdálkodásban rejlő perspektívákról, a freiburgi kutatóintézet feladatairól, a szőlőfajták nemesítésének csodálatos világáról, valamint a jégbor és a csúcskategóriájú desszertborok készítésének titkairól. Párhuzamot vonunk a magyar és a német borvidékek között, valamint a két ország új előállítású szőlőfajtáiról is szót ejtünk. Tovább--->>>

Év végi híradó

Kedves Barátaink!


Az év vége felé számtalan pozitív impulzus ér bennünket. Az országkóstolón nyert három csillagos magyar borkiválóságunk a Cserszegi Fűszeres után, az első bio borunk a Solaris egy nemzetközi megmérettetésen nyert nagy aranyat. A borkóstolókon és borszemináriumokon új tematikával mutattuk be az érdeklődőknek és a szakmai közönségnek az ökológiai szőlőművelésben és a vörös borokban található egészségvédő rezveratrol szerepét. Bízunk benne, hogy a következő esztendő tovább motivál bennünket, hogy folytassuk az utat, melyen elindultunk. Tovább--->

‹«   «   1   2   3   4   5   6   »   »›

Wedding Photography
Balatonfüred és Környéke Borút Egyesület
Balatonvin Borlovagrend Egyesület
Karolina Kávéház és Koktélbár
Gyukli Pince Balatonfüred
Balatonfüred Város Honlapja

 


Welapkészítés - Netstilus Webműhely Füredlink - Füredi és más linkek tárháza

Az ökológai szőlőművelés meghatározása

 Mit jelent az ökológiai szőlőtermesztés?

Az ökológiai gazdálkodás a mezőgazdasági termelés sajátos formája, amely a termelés során a helyi erőforrásokat és a természetes folyamatokat előnyben részesíti a külső erőforrásokkal és természetidegen anyagokkal szemben, ezáltal a gazdaságon belül zárt anyag- és energiaáramlás megvalósítására törekszik. Ennek megfelelően az ökológiai gazdálkodásban tilos pl. a szintetikus növényvédő szerek, műtrágyák és géntechnológiával módosított szervezetek felhasználása.

Miért van erre szükség?

Amennyiben egy szőlőültetvényt nem gondoznánk és átengednénk a természetnek, helyét pár év múlva füvek, bokros, később fás vegetációk, elsősorban tölgyből és bükkből álló társulások vennék át. Ezen fejlődés végállapota a „klimax” társulás lenne, ami ökológiai szempontból stabil, fajokban azonban szegény. Ez az életközösség, más néven biocönózis olyan funkcióképes rendszer, melyet az egymásba kapcsolódó fajok alrendszerei építenek fel és melyeket a természeti tényezők folyamatos körforgása tesz stabillá. Az ember ebbe a rendszerbe beavatkozott és a fennmaradásához szükséges fajokat kiválasztva bizonyos monokultúrákat hozott létre. A szőlőművelés több évszázadon át nem okozott érzékelhető környezeti terhelést. A forgatás után olyan szőlőtalajok jöttek létre, melyek képesek voltak termékenységüket megőrizni. Ennek számos oka volt, többek közt a takarmánynövények köztes termesztése, az állattartásból származó trágya kijuttatása és a mértékletesen  (kézzel vagy lóval) végzett talajmunkák.

A szőlőtermesztés jelenlegi gyakorlata számos vonatkozásban eltér az imént felvázolt, filoxéravész előtti, stabil ültetvényrendszertől. A gépesített gazdasági kényszerek hatására alakult ki a tényleges monokultúra. A tereprendezés eredményeként, megváltozott a talaj eredeti szerkezete, a táblásítással megszűntek a búvóhelyül szolgáló szegélyterületek. A gépek elkerülhetetlen használata hátrányosan befolyásolta a talaj termékenységét. Ezek a kedvezőtlen változások többnyiremégsem voltak szembetűnők, mert a könnyen oldhatóműtrágyák használata átmenetileg a talaj termékenységének a látszatát keltette. A gyomnövények és a károsítók ellen felhasznált herbicidek és peszticidek gyakran gondtalan kijuttatása folytán az ökoszisztéma nagymértékben károsodott. A jelenleg folytatott „hagyományos” szőlőtermesztés extrém módon avatkozik be a termőhely eredeti ökoszisztémájába.

Az ökológiai szőlőművelés, ami lényegesen kisebb terhelést jelent a környezet és az emberi egészség számára az 1980-as évektől kezdve folyamatosan fejlődik. Bár Magyarországon jelenleg a szőlőterületek 1 %-a (ca. 800 ha) van csak bevonva ökológiai gazdálkodás alá, az átállás mellett egyre többek döntenek. A szőlészeknek és a szőlészcsalád tagjainak az áttérés előtt kritikus módon elemezniük kell szőlészetük pillanatnyi helyzetét, s végig kell gondolniuk azt is, milyen következményekkel járhat a korábbi gyakorlat folytatása, tudatában kell lenniük annak is, hogy mindebben milyen felelősség terheli őket.

Miben különbözik alapvetően az ökológiai a hagyományos szőlőműveléstől?

A talajápolás az ökológiai szőlőtermesztés technológiájának kiemelkedő fontosságú művelete, alapvető célja a talaj természetes termőképességének megőrzése és javítása. Ez az alapja annak, hogy hosszú távon biztosítani tudjuk a szőlő kiegyenlített termésmennyiségét és kiváló minőségét. A biológiai talajápolás lényege az, hogy a talajt a maga teljességében kezeljük, úgy tekintünk rá, mintha önálló, élő szervezet volna.

Kiemelten fontos tényező az élettérvédelem. A sokrétű élővilág minden egyes élőlényének szüksége van élettérre, ami egyéni fejlődésének kibontakoztatását szolgálja. A monokultúra jelleg úgy szűnik meg, ha az egyfajú állományt más fajok is gazdagítják. Ebben fontos szerep hárul az ültetvények sokfajú, virágzó takarmánynövényeire, továbbá a parcellákat szegélyező mezsgyékre, cserjésekre, erdősávokra, szurdokokra.

A növényápolás leegyszerűsítve azt jelenti, hogy: „elősegítjük a fejlődést, erősítjük a gyengét s elkerüljük a legyengülést”. Más szavakkal kifejezve célunk az, hogy megőrizzük, fokozzuk a szőlőnövény és az azzal közvetlen kapcsolatban lévő élőlények növekedési erélyét és életerejét. A gyógyítás a hagyományos szőlőművelésben általában a betegség felismerése után kuratív jellegű, az ökológiai gazdálkodásban megelőző, azaz preventív. 

Mit jelent ez a gyakorlatban?

Ha holnap valaki egy újhullámos ökogazdának kiáltja ki magát, városról vidékre költözik, felhagy a permetezéssel és nem használja a borkezelőanyagokat a pincében, akkor nagy esélye van, hogy nem lesz termése. Ha mégis, akkor az abból készült bornak vagy az analitikus vagy az érzékszervi paraméterei nem lesznek megfelelőek, hogy kereskedelmi forgalomba hozhassa. Az ökológiai szőlőművelés tehát nem csak a szintetikus anyagok kizárása a termelési folyamatokból, hanem egy éles szemléletváltás is a gazda részéről. Meg kell ugyanis ismerni a szőlőnövény és az azt körülvevő flóra és fauna adottságait is. 

 Tisztában kell lennünk azzal, hogy a szőlő egy lián, ami évezredekkel ezelőtt a magas fákra kúszott fel, hogy minél több fényhez jutva a gyümölcseiben lévő magot optimálisan beérlelve reprodukálni tudja önmagát. Ezt a célt a gyökérzet és a hajtáscsúcs közti folyamatos hormonokkal való kommunikálás szabályozta. Mikor az ember elkezdte saját hasznára kultiválni a növényt, kitapasztalta, hogy tőkénként elég a 2 négyzetméter tenyészterület, és ha megmetszi, leszedi a felesleges leveleket, leválogatja a hajtást, ritkítja a fürtöt, akkor szebb és jobb szőlője lesz. Elvi kérdés, hogy a biológiai szemlélet rangsorában ez az irányított termelés gyengébb helyet érdemel-e a természetesség rangsorában. A kártevők kérdése tovább fokozhatja a kételyeinket. Hiszen a Föld teremtésekor nem voltak az állatok besorolva kártevő és haszonállat kategóriákba, de ha jól tudom Darwin sem sorolta be a seregélyt a negatív jelzőjű madárfajok közé. Mi gazdálkodók nevezzük el a terményeink körül élő állat és növényvilágot ezekkel szavakkal. Ha a gubacsatka a szőlőlevél nedveit szívogatja, akkor kártevő és le kell permetezni. Logikus. Ha a szőlőmoly az érésben lévő bogyókba fúrja bele magát, akkor az kártevő, le kell permetezni. Logikus. A szőlőnek kell a nitrogén, a foszfor és a kálium, ezért minden évben műtrágyázok, hogy egészséges szőlőm legyen. Logikus. A termést meg kell védenem, mert a saját létfenntartásom a tét. Logikus.

Van azonban egy másik út is. A biologikus.

Ez a nehezebbik út. Ezt az utat csak azok választják, akiknek a profitmaximalizáció csak másodlagos. Az ökogazdák a fenntartható gazdasági tevékenységet tartják szem előtt, mely során sem a természetet, sem önmagunkat nem pusztítjuk feleslegesen. Ez azt jelenti, hogy csak a legszükségesebb mértékben avatkoznak bele a természet körforgásába. Alternatív megoldásokkal kikerülik a kemikáliákat és a mesterséges borkészítési folyamatokat. Az ökológia gondolkodás során a szőlő általános kondícióját erősítik és nem a kialakuló betegségeket kezelik utólag.

Milyen módszereket használnak az ilyen szőlőkben?

Az ökológiai szőlőművelés során a termés nagyobb biztonsággal védhető meg, ha eleve olyan rezisztens szőlőfajtát telepítünk, amely a gombás betegségek ellen (lisztharmat, peronoszpóra, botritisz) saját immunrendszere által tud védekezni. Ez azonban nem feltétel. A kőzetlisztet a levélre permetezve olyan poros felületet hozunk létre, amin a peronoszpóra gombafonalai nem tudnak behatolni, a nagy unatkozásban a gomba elpusztul. Ha feromoncsapdákat helyezek ki az ültetvénybe, akkor a hím szőlőmoly az illatfelhőben nem találja meg a szexuálisan kiéhezett nőstényeket, nem lesznek utódjaik, elpusztulnak. Ha madárodúkat szerelek fel a szőlőben, akkor az abba beköltöző aprótestű madarak folyamatosan ritkítják a kártevő rovarállományt. Ha a sorközöket a megfelelő növénytakaróval látom el, akkor a gyökerek behálózzák és szivacsos szerkezetűvé teszik a talajt. Ezáltal a talajban sokkal több oxigén és víz tud megkötődni. Örülnek ennek a földigiliszták, akik napi 24 órában sokkal mosolygósabban gyártják a humuszt. Egyes pillangósvirágú növények képesek a levegőből hektáronként egy évben 400 kg nitrogént megkötni. A virágzó sorközökbe visszatérnek a méhek, a pillangók, a lepkék. A katicabogarak megeszik a levéltetveket. Megfelelő talajgazdálkodás mellett ezek nem jelentenek vízkonkurenciát, extrém évjárat esetén még mindig le lehet kaszálni. A szőlősorok végére ültetett rózsa dekoratív és előrejelzi a lisztharmatot, a kőzetrakásokban a békák és a gyíkok tudnak megbújni. Ha ilyen sokszínű nyüzsgő életteret adok a szőlőnek, akkor egyetlen faj sem tud veszélyesen felszaporodni, mert a természetes körforgás egyensúlyt teremt. A gyomirtó helyett bizony alkalmazni kell a humán meghajtású nyeles talajkultiváló eszközt, vagyis a kapát.

Miért fontos ez nekem?

A bioboroknak a környezettudatos előállítás és szermaradványoktól mentes fogyaszthatósága mellett óriási előnye a beltartalma. Mivel a biobor előállítás során a növény vegetációját nem befolyásolják  szintetikus anyagok és a borkészítés során nincsenek vegyi trükkök, ezért az így előállított bor illata és íze gazdagabb, teltebb, sokszínűbb és adott esetben ásványosabb a hagyományos művelésű társaiknál. A fajtajelleg, ami a szőlőfajta mellett az adott borvidék tulajdonságait is tükrözi, minden esetben határozottabban érezhető.

Bár Magyarországon még gyerekcipőben jár ez a gondolkodás, vannak már követendő példák szinte minden borvidékünkön. A villányi Wassmann pincészet honlapján érdekes gondolatokat olvashatunk a magyar ökogazdálkodás sikereiről, a balatonfüredi Gyukli Pince oldalán pedig gyönyörű fényképek kalauzolnak be bennünket az ökológiai művelésű szőlősorokba. Az ökológiai szőlészet nem egy divatirányzat, számos nyugat-európai országban hosszú évtizedek óta alkalmazzák sikerrel ezeket a módszereket.

Az itthoni elterjedése is csak idő kérdése.

 

 

 

 

A statisztikai adatok szerint honlapunkat leggyakrabban a következő kifejezésekkel találják meg:

balatonfüredi pincészet, pincészet balatonfüreden, Gyukli Gyula borász, füredi borászat, balatonfüredi borok, balatonfüredi boros pince, Gyukli pince füreden, Balatonfüredi Gyukli pince, Balatonfüred-Csopaki borvidék, Balatonfüredi Solaris, Balatonfüredi Olaszrizling, Óbudavári Juhfark

 

Impresszum | | | Tartalom: *Gyukli Pince* 1983 - 2017 | Klikk: 4946 / 1861
Gyukli Gyula borász | Balatonfüred | Gyukli Pincészet Veszprém megyében Balatonfüreden
2011. július 25.


Bezárás Bezár

Web Site Impresszum

Bemutatkozik a balatonfüredi Gyukli Pince. Gyukli Gyula balatonfüredi borász weboldala. Pincészet Veszprém megyében

Tulajdonos: Gyukli Gyula borász

Kapcsolat: Balatonfüred

Címsorszöveg: Az ökológai szőlőművelés meghatározása - | Gyukli Pince Balatonfüred - balatonfüredi pincészet - balatonfüredi borok | Bemutatkozik a balatonfüredi Gyukli Pince. Gyukli Gyula balatonfüredi borász weboldala. Pincészet Veszprém megyében

Szlogen: A Gyukli-Pince a világfajták mellett hangsúlyt fektet a magyar fajtákból készülő borokra is. 2010-es kísérleti telepítéseinkkel új fajtákat, szőlő és talajművelési módokat tervezünk megvalósítani.

Linkfelhő: Ökológiai szőlőművelés, ökoszőlészet, biobor, biológiai

Készült: 2011. július 25.

Kereső oldalak: | Creatix Kereső | Google kereső


Bezárás Bezár

Bezárás Bezár